A mumus téma folytatódik. Ma kezdődtek meg a feltárások a fürdőszobában a víz- szennyvíz és a gáz szerelés miatt, és percről percre bonyolódtak a szálak. A mai nap után őszintén remélem, hogy az erről szóló beszámoló nem válik olyan végeláthatatlan sorozattá mint a Szulejmán. Akkor kezdem: reggel elindult a munka, majd telefonon hívtak a fiúk….. dopamin, töltés 300-ra… futás vissza és akkor kezdték: először is, az aljzatban lévő vízcsövek körülbelül olyan állapotban voltak mint a szita, folyamatosan átszivárgott a vezetékfalon a víz. Ez nem túl nagy baj, mert most úgyis kicseréljük. A lakásban 3 vízóra volt, nem nagyon értettem, de ara gondoltam, hogy biztosan 3 strangon jön a lakásba a víz. Hát miután a fiúk minden vezetéket feltártak megláttuk a valódi okát. Ilyet még nem láttam- megjegyzem a szerelők sem: a gerincvezeték a fürdőszoba kellős közepén jött fel a lakásba az aljzatban, és onnan csillagpontosan ment 3 irányba. A mosogatóhoz, a bojlerhez és a Wc-hez. Így alakulhatott ki hogy 3 helyen lett vízmérő. Ennek örültem, hogy itt egyszerűsíteni tudunk a dolgon. A szennyvízvezeték kapcsán jó hírekkel szembesültünk: nem eternit csővel kell dolgoznunk! Hurrá! Ez eddig olyan normális felújítós történet, az átlagosnál rosszabb állapotú vízcsövekkel. De itt jön a mai nap svédcsavarja: le kell jutnunk a pincébe, hogy kizárjuk a vizet. Nekem pincekulcsom nem volt, mert az előző tulajdonosnak sem volt, így nem kaptam. Hívtam a közös képviselőt, aki nem túl kedves hangnemben közölte, hogy menjek érte az irodájukba, és odaad egy kulcsot, de azt vissza kell adnom.
A történetnek az az érdekessége, hogy még karácsony előtt lecseréltette a képviselő a pince ajtón a zárat, majd írt egy papírt amit a társasházban kifüggesztett, ami szerint az ünnepek után minden tulajdonosnak ad majd kulcsot. Mivel mi most kerültünk ide, azt hittem, hogy ez a március 15-i ünnepre vonatkozik, de egy szomszéd néni felvilágosított hogy ez az ünnep az elmúlt karácsony, és még azóta sem kaptak kulcsot. No nem baj, elmentem az irodába, kaptam egy kulcsot azzal, hogy másnap délelőtt vigyem vissza, mert neki is csak ez az egy van. Próbáltam, megértetni vele, hogy nekem később is kellhet a kulcs a munkák során. A hölgy minden szemrebbenés nélkül elirányított a két utcával arrébb lévő kulcsmásolóba, hogy nyugodtan másoljak magamnak. Hát “mit volt mit tenni ” mondta volna Szabó Gyula, elmentem és másoltattam egyből három darabot. Gondoltam viszek a kedves szomszéd néniknek is, hátha a közös képviselő kivárja az idei karácsonyt is. Csak azt nem értem, ha nekem kb. három és fél percembe telt, akkor neki mitől tart ez három és fél hónapig? Ez persze költői kérdés volt.
No lejutottunk a pincébe és mondhatom ez volt a nap fénypontja. A ház főnyomóvezetékén lévő elzáró csap el volt törve és több irányba szivárgott belőle a víz. Ez volt az a pillanat, amikor világossá vált, ma nem tudjuk tovább folytatni a munkát. Ismét telefon a képviselőnek, aki távdiagnózist állított fel, miszerint azért ment szét a golyós csap, mert mi a lakásban bontottuk az aljzatot. Na bumm! Ezt hogy érteted meg vele így a telefonba hogy a kettőnek nem sok köze van egymáshoz. Szerencsére a ház gondnoknője a védelmünkre kelt, és eligazította a közös képviselőt, mert látszott hogy ez már napok sőt talán hetek óta ilyen állapotban van. Egy időzített bomba, és óriási szerencse, hogy most megtaláltuk- még időben.
Na akkor hibaelhárítás ma, folytatás holnap. Legalább is a vízszerelés tekintetében. Sajnos a gázzal kapcsolatban még nem lehet tudni, hogy mikor jöhet a folytatás, mert a vizes gondokkal együtt kiderült hogy a gáz is gázos. A gázóránál lévő gáz elzáró csap nem működik, átengedi a gázt. Ezt is le kell cseréltetni a szolgáltatóval, amit sejtésem sincs hogy mikorra sikerülhet. Ez majd a holnapi feladat. Remélem hogy holnap gáz ügyben egy soros bejegyzést írhatok azzal, hogy probléma megoldva, gázcsap lecserélve. 🙂 (kéz belelógva a bilibe).
És miért is ez a cím? Most már étitek, hogy nem véletlenül a fürdő az én mumusom.
