Folytatva a felújítás történetét gyorsan kellett cselekedni. Mindössze négy hónapunk volt a tetőtér befejezésére, és a teljes földszinti felújításra. Ötleteim voltak, de nem volt arra idő, hogy alaposan körbejárjak kérdéseket mielőtt döntést hozunk. Ez az időszak az azonnali válaszok időszaka volt. Izgalmas, kicsit stresszes, de egyben nagyon inspiráló. Szeretem a pörgést.
Néhány kép még a tetőtér építéséről:
A padlás rész a fürdőszobából közelíthető meg, ki kellett találni, hogy hogyan válasszuk le a fürdőszobát.
Itt még voltak kétségeim, hogy elkészülünk -e időben. Mindeközben kint tombolt a tél. Mi pedig fáradhatatlanul dolgoztunk. Hála Istennek volt segítségünk is. Egy kedves barátunk és testvérek egy hetet szántak a segítségünkre. Ez sokat jelentett, nem csak a munka szempontjából.
Onnan, hogy én annyira beleszerettem a házba- mint mondtam, hogy akár nagyobb felújítás nélkül is beköltöztem volna. Persze, ahogy hozzákezdtünk a felújításhoz, azonnal éreztem, hogy ez így van jól, kell a ráncfelvarrás, na meg a tervezgetés: hogyan férjünk bele a keretbe…
Ilyen volt- ilyen lett képeket nehezen tudok produkálni nektek, mert akkor amikor elkezdtük, nem igazán gondoltam erre, csak a végeredményt láttam magam előtt. Valahogy most kivételesen pontosan tudtam hogy mit akarok, milyen színeket, milyen stílust, csak finomítani kellett.
Tudtam, hogy a ház külső megjelenése és az a mit bent alkotunk annak harmóniában kell lenni. Bár szeretem a letisztult modern stílust, nem tudtam volna elképzelni, hogy ebben a tornácos házban skandináv, vagy minimál stílus legyen. A paraszti – vidéki stílust is szeretem, de együtt élni vele nem igazán, no meg nem is egy parasztház- ez a ház, ami kívánná ezt a stílust.
Így maradt a vidéki eklektika, amit amúgy is nagyon szeretek. Élhető, bájos, barátságos, otthonos. Nekem ezt jelenti.
Szóval honnan indultunk?
Először az emeletről ejtenék szót. Az emeleten egy szoba volt, és egy hatalmas fürdő, ahonnan ajtó nyílt a padlásra, és nem volt fűtés. Nekünk három szobára volt szükségünk, három nagylányunk van, nem volt opció az egy szoba, sem az hogy nem fűthető. A meglévő gépészet teljesen alkalmas volt, hogy az emelet fűtését megcsináljuk. Az egy kialakított szobában a padló OSB lap, de egyébként rendben volt.
A padlás tele bogarakkal, meg sok lommal, de az aljzat szigetelt, OSB lap rajta, jó alap volt a folytatáshoz.
A szobában kellett még némi villanyszerelés, mert egy dugalj és egy lámpa szolgálta ki a helyiséget.
Valahogy soha nem tudtam azt elképzelni, hogy ne egy kertes ház teraszán üldögéljek majd öreg koromban. Nyughatatlan lélek vagyok, ezt sokan tudják rólam, nehezemre esik megmaradni egy helyben. Ez a belső késztetés vitt előre 2018 nyarán is. Ültem egy ház teraszán, a terasz előtt egy több mint 100 éves körtefa, a teraszról látni a szemközti dombokon legelésző lovakat, és én úgy éreztem: “itthon vagyok”, bár a ház nem a miénk volt.
Ábrándoztam, mit egy kislány. Elképzeltem, hogy hazajövök, kinyitom a fehér léckerítés kiskapuját, majd vacsorát készítek a családomnak, és közben ég a tűz a kandallóban. Ez az ábrándozás egyre mélyebbre kúszott a zsigereimbe, és tudtam, hogy cselekedni kell. Hosszú történet, de a lényeg, hogy a férjem bízva a megérzéseimben támogatott az álmodozásban, így 2018 decemberében aláírtuk az adásvételi szerződést. És akkor tényleg megérkeztem.
Akkor még azt sem bántam volna, ha úgy ahogy van beköltözünk. De szerencsére a férjem józan eszére hallgattunk és elindult a felújítás. Erről olvashattok hamarosan bővebben.