Vasárnap advent első vasárnapján országszerte tartanak ünnepélyes gyertyagyújtást. Mi felkészültünk már? Ha még nincs ötletünk, hogy milyen adventi koszorút készítsünk vagy vásároljunk, itt van néhány ötlet: A kevés pénzből megvalósítható, az ötletes, az egyszerű, a drága, a túldíszített, a már majdnem giccses, bármilyen lehet, amit csak szeretnénk. Karácsonykor még a giccses is elmegy, mert annak is meg van a maga ünnepi bája. Szóval tessék nézelődni:
Gyűjtöttem még pár érdekes és őrült design bútorról és egyéb dekorációs tárgyakról . Keresgettem nézelődtem és úgy látom, hogy a legőrültebb dolgokkal a sótartók világában találkozhat az ember. Na de egy kis kitartó kutakodás után találhat az ember egyéb érdek
es dolgot is. Ilyen például a Valentina Gonzalez Wohlers által tervezett, Nopal kaktuszt formázó, XV. Lajos-korabeli (stílusú) rózsaszín és zöld árnyalatokkal és a tüskék helyett műszőrrel megáldott szék… 
És ilyen a Németországban alkotó Yvonne Fehling és Jennie Peiz fantáziáját dicsérő, tűzött bőr garnitúra és malac házasságából született ülőalkalmatosság (?)…
De arra is találhatunk megoldást, ha nem szeretjük hogy a szék lába karmolja a padlót. Egyszerűen csak húzzunk rá székláb zoknit. 
De van egy elsőre őrültnek tűnő megoldás, amivel egy sötét lakást feldobhatunk,ami nem más mint egy álablak. Egy egészen egyszerű megoldásnak köszönhetően magán a rolón elhelyezett fényforrás segítségével hazudik ablakot a falra. 
Nagyszerű ötletet találtam a LEGO szerelmeseinek. 
1 
2 Óvodai jelek helyett székek az iskolában: én a cicára ülnék… 
Aztán itt ez a gombócokból készült kollekció, ami szintén elkápráztat. 
3 És a kerti-partik sztárja az állatos előkészítő szekrény: 
Vértócsa a konyhában. Csak arra kell vigyázni, hogy ne váljon valódivá. 
Bárhová nézünk a világon a karácsonyi készülődést jórészt az ajándék vásárlásról, a lakás dekorálásáról és a “mi legyen az ünnepi menü?” kérdéséről szól. Nem is lenne ezzel olyan nagy baj, ha mindemellett nem feledkezünk meg a karácsonyi készülődés igazi lényegéről. Anélkül hogy bárkit megpróbálnék hitéből meggyőződéséből elmozdítani, vagy bármilyen irányba befolyásolni, mégis fontosnak tartom, hogy kicsit nézzünk körül, milyen érdekességekre, különlegességre lelhetünk az advent kapcsán. És itt most nem az aktuális akciókról szeretnék írni nektek.
Az advent kifejezés használata mára általános lett, és vallási tartalmától függetlenedve használják a karácsony előtti időszak megnevezésére a köznapi beszédben. Épp így vallási jelentésétől függetlenedve terjed az adventi naptár és az adventi koszorú használata. Ott látjuk a boltok kirakatában,bevásárló központokban a lakáskultúra magazinok címoldalán vagy a t
évé stúdiók díszeként.
Hogyan alakult az adventi időszak, mit is jelent valójában? Mikor kezdődik? Ezek a kérdések is érdekesek, főleg akkor, amikor már november elején karácsonyi pompában úsznak a boltok, bevásárló központok.
Az advent szó az Adventus Domini latin kifejezésből (magyarul: az Úr eljövetele) ered, vagyis Krisztus első eljövetelére, megszületésére utal. A várakozás ideje ez, amely a római katolikus egyházban négy hétig tart. Itt osztanék meg veletek egy érdekességet. Sokan nem ismerik, nem tudják, hogy , a görög katolikusoknál azonban a többi keleti egyházhoz hasonlóan hat héten át tart.
A keleti egyház évezredes tradícióját megőrizve és ehhez igazodva a görög katolikus egyház is negyven napban határozza meg a karácsonyi előkészület idejét, a húsvéti böjthöz hasonlóan. Ez karácsony előtt hat héttel, a Gergely-naptár szerint november 15-én kezdődik. Szent Fülöp böjtjének is nevezik, utalva az apostol november 14-i emléknapjára. A római katolikus advent Szent András napjához (nov. 30.) legközelebb eső vasárnap kezdődik. 
A római katolikus négyhetes adventi időszakkal szemben tehát a görög katolikusoknál a karácsony előtti bűnbánati időszak negyven napig tart. Így különbséget találunk az egyik viszonylag új keletű adventi hagyomány, az adventi koszorú esetében is. A görög katolikus templomokban nem mindig készítenek adventi koszorút, illetve ha mégis, akkor öt vagy hat gyertyát helyeznek el rajta a vasárnapok számától függően.
De mi is az adventi koszorú? Honnan ered az adventi koszorú használata? Az adventi koszorú készítése a legújabb kor szokásai közé tartozik. 1840-ben készítette először Johann Hinrich Wichern német evangélikus lelkész, aki egy szekérkereket függesztett fel templomában, és advent minden napján meggyújtott rajta egy gyertyát. A kerek forma, örökzöldekkel díszített koszorúként megmaradt, de a sok gyertyából csak a vasárnapokon meggyújtandók terjedtek el.
A görögkatolikus családokban hat héttel karácsony előtt elkezdődik az előkészület. Az adventi koszorú állítása így problematikussá válik. Ha adventi koszorút állítanak négy gyertyával, s már az első vasárnap meggyújtják, akkor az utolsó két hétben nem lesz mit meggyújtani. Ha csak a harmadik vasárnap kezdik a karácsonyi előkészületet a gyertyák gyújtásában, akkor a saját hagyományukat lazítják fel, s az adventi koszorú szerepe egyre inkább eltolódik a lakásdíszítés irányába, hiszen nem követik a hozzá kapcsolódó liturgikus tartalmat. Így a görög katolikus adventi koszorút az idei évben 6 gyertya díszíti. Mivel a görög katolikus advent már elkezdődött, sót holnap már a második gyertyát gyújtjuk, egy kis ízelítő az első gyertya gyújtásának ünnepi pillanatáról 
De térjünk kicsit vissza a jobban ismert 4 gyertyás adventi koszorúhoz.
A hagyomány szerint három darab lila és egy rózsaszín gyertyát kellene elhelyezni a koszorún. A lila szín a keresztény hagyományban a bűnbánat színe, amit a nagyböjt folyamán szintén előszeretettel alkalmaz több felekezet is. Az advent során ugyanis ugyanúgy önmegtartóztatással, bűnbánattal készülnek a keresztények a közelgő karácsonyra, mint tavasszal húsvét előtt. A négy vasárnapból a harmadik azonban kis szünetet jelent az önsanyargatás közepette, ekkor a küszöbön álló ünnep fölött érzett öröm kerül előtérbe. Ezt fejezi ki a rózsaszín gyertya. 
Mindebből következik, hogy ha valaki komolyan gondolja, akkor a gyújtási sorrend sem szabadon választott, hanem az első két vasárnapon lilákat kell meggyújtani, a harmadikon a rózsaszínt, és a karácsony előtti utolsó vasárnapé a maradék lila gyertya. Manapság többféle adventi koszorú készül. A gyertyákat vasárnaponként gyújtjuk meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amely a várakozónak Karácsony közeledtét jelzi.
Egy iskola igazgatói irodájának feltupírozásán dolgoztam, csak amolyan gondolatébresztés címen. Páran el is csodálkoztak: “Erre van pénze egy iskolának?” Nos el kell hogy keserítsek mindenkit, hogy NINCS. Ez amolyan önként vállalt feladat volt személyes érintettség miatt. Ezt csak azért tartom fontosnak hogy megemlítsem, mert a kérdések kapcsán – mármint hogy telik – e erre egy iskolának- gondolkodóba estem. Miért gondolják azt az emberek, hogy egy iskolában dolgozó pedagógusnak, iskolatitkárnak vagy akár magának az igazgatónak nem “jár” hogy méltó környezetben dolgozzanak. Vegyük például ezt az intézményt. Ez az intézmény is mint sok másik integrált oktatási intézményként működik. Egy óvoda, egy általános iskola, művészeti iskola (zeneiskola) és egy leánykollégium összevonásából keletkezett. Gondoljunk csak bele, hogy ha csak a műszaki hátteret vizsgáljuk: hány tanterem, csoportszoba, kollégiumi szoba, azokban mennyi berendezési tárgy, bútor, eszköz, fűtés világítás, hangszerek… És akkor a szakmai dolgokról nem beszéltem, mert ahhoz nem is igen értek, de nyilván nem ugyanaz kell az oviba mint az iskolába meg a kollégiumba. Ha egy multinacionális cégről beszélnénk, akkor kapásból mondanánk, hogy ennek a komplexumnak a működtetéséhez legalább három vezető kell. Kell egy műszaki igazgató, egy szakmai igazgató és egy aki a személy és jogi vagy akár a gazdasági területet igazgatja. És mint tudjuk ez nem így van. Az intézménybe járó diákok de leginkább a szüleik természetesen elvárják, hogy 21. századi körülmények között, haladó gondolkodással 21. századi módon menedzselt iskolában tanuljanak a gyermekeik, hogy ebben a nagyon haladó, rohanó, elvárásokkal teli világban megállják a helyüket. Persze ez jogos is a maga módján, de mégis, ha meghallják hogy egy iskolaigazgató irodáján dolgozom, elkerekedik a szemük. Egy ilyen intézmény vezetése egy személyben nagyon nagy felelősség és nagyon sokoldalú ismereteket döntési képességet, szakmai felkészültséget…… igényel, (meg még sok mindent amire nem is gondolunk). Úgyhogy én a magam részéről azt vallom, hogy igenis kell az inspiráló környezet, ahol jó dolgozni, ahol nem azon kell bosszankodni, hogy nincs hová elrakni az iratokat, vagy van is, attól meg úgy néz ki az egész mintha egy poros irattárban dolgoznánk, hogy nincs megfelelő világítás, és hosszan sorolhatnám. Szóval mielőtt felháborodnánk azon hogy mire költ az iskola, pláne ha az még egyházi iskola akkor megnyugtatok mindenkit: Ez a terv valószínűleg egy fióknak készült. Mindenesetre azért megmutatom miből indultam ki, és hová jutottam. Hozzáteszem a tervezést nem a luxus inspirálta, hanem az ésszerűség, és egyszerűség.
Ez lenne az “ELŐTTE” fotó, ha megvalósulna.
Ez pedig a terv:
Először egy hangulat kollázs. Két irányba indultam, ez az első kicsit semlegesebb inkább modern formákat követő hangulat:
A másik klasszikusabb formákkal sokkal nőiesebb megjelenésű hangulat.
Végül az első nyert. Modern és kicsit nőies, semleges színekkel. Visszafogott, elegáns, és semmi fényűzés, luxus.
És íme a látványtervek:
Az intézmény egyházi fenntartású intézmény. Fontosnak tartottam, hogy ez megjelenjen az új enteriőrben is. Sokféle variáció eszembe jutott, de végül ez a megoldás bizonyult a legjobbnak. Elegáns, nem tolakodó. A fenntartó rend jelmondata: “Ardere et lucere” azaz “Lángolj és világíts” Ez a felirat kerül a falra a Ciszterci rend címerével. Ez mit egy iránytű mutatja a helyes irányt nap mint nap annak aki az irodába belép. 
Most hogy ezt így láttátok és megismertétek a hátteret remélem azért egyet érthetünk abban, hogy ez a környezet sokkal kellemesebb lenne egy ilyen nagy feladat ellátásával foglalkozó igazgató számára.
Igen ez Őrület! Különleges szőnyegeket kerestem amikor ezekre bukkantam. Nekem azt tanították hogy ne játsszak az étellel. Igyekeztem szót fogadni. Na de erre nem is gondoltam volna, hogy egy étellel így is lehet játszani. És ez is tilos? …. 
És innen már nem volt megállás: Moha a fürdőben, 
Sebtapasz a talpunk alatt: 
Kesztyű szőnyeg és a többiek. 
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Nagyon sok bútor felújításról szóló oldalt, kis videót néztem már és kedvet kaptam az alkotáshoz. Na meg persze a nagylány is reklamált, mert a szobájában egy sötét (fekete-barna) komód volt, és nem győzte a portörlést- így új komódért kiáltott. Tehát megfogalmazódott az igény, “és az sem árt ha nagyobb, több fiókos” – ez volt a kérés.
Így az alkotási kedv, és az igény összetalálkozott, és volt egy komód, amit már jó régóta mostohaként rakosgattunk ide -oda, mert nem illett már sehová, de kidobni sajnáltam. Így Ő lett az alkotásom tárgya:
A szobában a többi bútor fehér, vagy van olyan bútor is, ami fekete-barnával van kombinálva. Így ez a komód fehérre lesz lefestve.
Elmentem a festékboltba és olyan festéket vettem, ami kifejezetten bútorra való. Alapvetően az is egy zománc festék, de jóval nagyobb a kopásállósága, és nagyobb a rugalmassága, így kevésbé sérülékeny. Úgyhogy ha olyan bútort festettek át, ami használatban van (asztal, polc szék) akkor mindenképpen érdemes, bár nem olcsó. Viszont nagyon kiadós. Olyan sűrű mint a tejföl.
Szóval nekiestem, leszedtem a fogantyúkat, és egy nagyon finom csiszoló vászonnal átdörgöltem, inkább csak az esetleges piszok eltávolítása miatt.
Portalanítás után nekiláttam a festésnek. Mint mondtam nagyon sűrű a festék, így nem folyt meg egyáltalán.
Először a tetejét majd a többi részt festettem le. Kevés festéket vettem az ecsetre, és úgy kentem, hogy a fa erezete még egy kicsit átüt.
Amíg a komód szárad, addig elővettem a fogantyúkat. Először le akartam cserélni, de nem igazán találtam kedvemre valót, ami nem került volna egy vagyonba. Így elővettem az eredeti fogantyúkat, gondoltam mielőtt egy újabb komód árát költöm fogantyúra- (kis túlzással) adok egy esélyt a régieknek. Egy cipős doboz tetejére csavaroztam rá és lefújtam króm színű festék spray-vel.
Először arra gondoltam, hogy átfestem még egyszer a komódot, de így jobban tetszett. A lányka szobájában türkiz virág mintás tapéta van, így adta magát, hogy türkizzel díszítsük a komódot. És itt jött le a pillanat, amikor azt mondom, hogy le ment az eszem. Mert hát hiába vannak tapasztalt okosabb emberek miért is hallgatnánk rájuk? Aki próbálkozott már a gumihengeres festékkel az tudja hogy nagyon nehéz vele pontosan szép munkát végezni. Nem véletlenül kell ezt megfelelő gyakorlattal bíró szakemberre bízni. Na de nekem semmi nem lehetetlen. Egyszer már sikerült, egy kis falfelületen, most miért ne sikerülne?
Úgyhogy kimaszkoltam azt a két sávot, amiben a henger minta fut majd. (Én csak egyet szerettem volna, de a leány nem szereti az asszimmetriát)
És jött a festéktartály, beleöntöttem a zománcfestéket- Itt fontos megjegyezni, ha mindenképpen ki akarjátok próbálni, mindenképpen vizes bázisú festéket válasszatok! Én is azt választottam, így legalább a szerszámok tisztítása nem volt nehéz. Szóval összeszereltem a hengert, és gondoltam naívan, hogy két csíkot végiggurítani gyerekjáték. Hát nem az. A komód felülete sima, nincs tapadása. A zománc festék szintén síma, nem szemcsés, így annak sincs tapadása, és ahogy gurítani kezdtem, a henger ahelyett hogy gurult volna, szépen elkezdett csúszni a felületen. Na innen volt nem gyerekjáték. Egyik kezemmel próbáltam a felülethez nyomni a hengert, a másikkal pedig szépen lassan tekertem, hogy ne csússzon. 
A kezdeti ijedség után azért nem volt az olyan ördöngős, csak kicsit lassú. Így szépen lekészült a két díszítő csík. 
Aztán amikor megszáradt a minta, maszkoló szalagokat eltávolítottam, és felcsavaroztuk a fogantyúkat, és végül bekerült a helyére. 
Most a teljes szobát nem tudom megmutatni- túl sok a személyes holmi, és nem kaptam rá engedélyt. De nagyon helyes lett ez a régi darab kicsit felturbózva, és hasznos is lesz, mert jóval nagyobb és nem annyira porérzékeny.
Nos, ez a kis munkám is jó példa arra, hogy nem kell kidobni, ha meguntuk, nem kell megijedni, ha valami gubanc van, mert mi bajunk lehet? Mégis kidobjuk? Vagy újra kell festeni? A második úgyis mindig jobban sikerül. Abban viszont tapasztalt kollégáimnak igazat kell adnom: bútorok mintázásához könnyebb megoldás a stencilezés. Bár azt még nem próbáltam. De ami késik nem múlik……
