A blog írás akkor ötlött fel bennem, amikor egy budapesti kis belvárosi lakás felújításába kezdtem. Akkor már körvonalazódott bennem, hogy a hobbiból talán hivatás lesz, és ezt az idő beigazolta, kijártam a lakberendező iskolát. És most íme itt egy új kihívás, egy újabb lakás felújítás. A- Z ig. Akkor amikor az első lakást csináltam leginkább az intuíciókra hagyatkoztam meg azokra az ismeretekre, amiket innen – onnan összecsipegettem. Most viszont már mint képzett lakberendező kezdek hozzá. A különbség a kettő között csak annyi, hogy most nagyobb a nyomás: nem hibázhatok. A képzés persze jó dolog, valamiféle rendszer alakul ki az ember fejében azokról az ismeretekről amit már addig is tudott, plusz néhány új dolog. Persze annak akinek nincs valamilyen műszaki előképzettsége, annak jóval több új információt tartogat egy ilyen iskola. De ennél a szakmánál is mint minden másnál a legtöbbet mégis a gyakorlat jelenti, és a tapasztalat.
De miért mondom hogy akasztják a hóhért? Azért mert ilyenkor amikor van egy új feladat, kihívás én is ott vagyok ahol a megrendelők is szoktak lenni: Milyen legyen ha majd kész lesz. Rengeteg dolog tetszik, szeretnék sok mindent megvalósítani, de egy ekkora kicsi lakásnál azért nem fér bele minden. tartogatni kell az ötletekből a következő feladatra 🙂
Na de akkor kezdjünk is hozzá. A lakás egy egy szobás 30 m2-es kis garzon, pöttöm fürdőszobával, kicsit jobb mérető konyhával és ami a gyöngyszem ebben a lakásban, a konyhából nyílik egy világos, fedett, de mégis kültéri bevilágító “udvar”, a maga majdnem 3 m2-ével egy kis plusz csoda a belvárosban.
Na akkor először néhány fotó a kiindulási állapotról:
Ez a szoba, ami egy belső udvarra néz.
Ez az előszoba, ami egy légtérben van a konyhával, de mégis kicsit elszeparálva.
Ez a konyha, ahonnan ki lehet menni a bevilágító “udvarra”.
Íme a kis gyöngyszem:
És a pöttömnyi fürdő:
Ezek a kiindulási állapotok. A következőkben lépésről lépésre írom majd meg a terezgetés, és a kivitelezés minden egyes fázisát, de nem most. Mindent a maga idejében!
