Mi kell a boldogsághoz

Nekem kevés is elég. Sokat gondolkodtam már ezen, hogy hol húzódik a határ a boldogság és az elégedettség között, mert a kettő szoros rokonságban van egymással. Ha kitűzök magam elé egy napi ütemtervet a tennivalókkal, és csak néhány dolog marad el, akkor elégedett vagyok, de azért ez még nem tölt el boldogsággal. Ha a férjemtől kedves bókot kapok, vagy a gyerekek azt írják nekem anyák napján hogy “te vagy a legjobb anyuka” akkor boldog vagyok.   Ne ijedjetek meg, nem akarok átnyergelni a lélekápolás szakterületére, de ahhoz hogy értsétek azt hogy mit érzek amikor boldogságról beszélek ezt a kis kitérőt meg kellett tennem.

Szóval mi kell a boldogsághoz (a bókokon túl)?  Természetesen valami alkotás. Az hogy valami szikra kipattan a fejemben és hozzá a késztetés, hogy ezt végig kell csinálni, meg kell valósítani. Sokszor persze kevés vagyok a megvalósításhoz, akkor jönnek a barátok, ismerősök és mindenki aki segíteni tud a megvalósításban.

Most két dolgot mutatok meg ami nagyon nagy öröm volt számomra, hogy pontosan úgy készültek el, ahogyan annak az ötlete a fejemben megszületett. A megvalósításért köszönet Babodi Zolinak, Papp Lacinak, Gál Iminek.  KÖSZI!!!!!

Az első  dolog amit megmutatok az egy bárszék.

A lakásba kerestem bárszéket, ami passzolna az “újrahasznosított” deszkákhoz, de sehol nem találtam olyat, amire gondoltam. Szereztem hát két hajlított támlájú kiselejtezett iskolai széket, aminek az új lábakat Laci készítette el. Íme a végeredmény:

SAM_2644 SAM_2645 SAM_2622

A másik dolog ami sok dilemmát okozott az a belső ajtó kérdése. Miből legyen, hogyan működjön. Talán egyszerűbb és olcsóbb is lett volna, ha a kereskedelmi forgalomban kapható belső ajtókat választom. De egyiket sem találtam elég jónak. Így jutottam el a deszka ajtókig, és a görgős szerkezetig. Sokféle kérdés merült fel a kivitelezés során: nem lesz – e hangos ha gördül, hányas lemezből hajtsuk le a sínt, hogyan oldjuk meg, hpgy ne tudjon “kiugrani” a sínből stb stb. Sok kérdés, sok ötletelés, és íme a végeredmény:

Imi az ajtólapokat készítette el borovi fenyőből. A lazúrozást én csináltam úgy ahogyan a deszka burkolatnál. Sötét alap rá szürke lazúr:

 

 20150507_083727

 

20150507_082057

 

20150507_082057

20150507_081934

20150507_082057

És hogy néz ki mindez a helyén a vasalatokkal görgőkkel? Zoli keze munkáját dicséri:

A fürdőben:

SAM_2610

És az előtérben:

 SAM_2649 SAM_2651 SAM_2707

A végeredményt látni, megfogni, használni… nekem ez is boldogság.

 

3 hozzászólás “Mi kell a boldogsághoz” bejegyzéshez

  1. Kedves Ila,

    Csodás lett az egész lakés, különösen a fürdőszoba. Mi is hasonló beltéri ajtókat szeretnénk a szűk hely miatt, de nem találtunk eddig olyan mestert, aki elkészítené nekünk. Tudnál segíteni, hogy Neked ki készíttte el? Előre is köszönöm a segítséged, Niki

  2. Kedves Niki! Ez nekem is nagy fejtörést okozott, mert sem az asztalos, sem a lakatos nem csinált még ilyet, így mindent nekem kellett kiokoskodni. Mindkét mester vidéki, én itt csináltattam a lakóhelyemhez közel. Az asztalos Ádándon lakik, a lakatos Nyimben. (Siófok környéke). Nem tudom hogy neked hol van rá szükséged, de ha segíthetek akkor nyugodtan szólj, vagy telefonon is hívhatsz: +36303221818 a számom.
    Üdvözlettel: Ila

  3. Kedves Ila,

    Köszönöm szépen a válaszod és a segítséged. Budapest mellett lenne szükségünk az ajtóra, lehet rászánjuk azt a kis utazást Siófokra. Ha nem sikerül találni a közelünkben mester embert, akkor még kereslek! 🙂 Köszönöm szépen még egyszer!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük