AZ AJTÓRÓL- AHOGY ÍGÉRTEM

A lakásfelújítás közben azért akadtak olyan dolgok, amiben nem volt teljes egyetértés. (Még saját magammal sem :)) Ilyen volt a szoba ajtaja is. A felújítás előtti fürdő és WC ajtó egyértelmű volt hogy kuka, de ettől az ajtótól nem volt szívem megválni. Minden új lett a lakásban: az ablakok, a bejárati ajtó, a falfelületek, úgy éreztem hogy kell valami, ami az állandóságot, a történelmet képviseli ebben a lakásban. Na meg gyönyörű míves rézkilincs van az ajtón. Ezt nem hagyhattam veszendőbe. Így aztán neki vágtam az ajtó felújításának.
Azt gondoltam, hogy egy kis csiszolás alapozás és festés, mi bajom lehet? Hozzákezdtem, de ami aztán következett, az azért nem volt egyszerű.
Mutatom a kiindulási állapotot:

No ez a látvány fogadott, amikor alaposabban szemügyre vettem. Akkor már tisztán látszott, hogy a csiszolás nem lesz a kedvenc időtöltésem, úgyhogy vettem is gyorsan egy gépet hozzá.
És hajrá.

 

 

 Ezen a ponton azt gondoltam, hogy talán mégsem volt olyan jó ötlet ez a felújítás. De persze vagyok annyira makacs, ha már elkezdtem, nem hagyom abba.

 

Aztán portalanítás. Az nagyon fontos!

Ez után jött a fatapaszolás. A repedések mélyedések kitömése fatapasszal. Eleinte jó játék volt, de már a végére vízhólyag volt minden ujjamon, mert a sarkokat, a kicsi éleket csak kézzel lehetett megcsinálni.

 

 

 

 

 

 

 

Miután mindkét oldalon elkészültem a fatapaszolással, jöhetett ismét a csiszolás, portalanítás. Majd még egy kör fatapaszolás, száradás után csiszolás portalanítás.

Ugyanezt a folyamatot természetesen az ajtó kereten is el kellett végezni, ott is hasonló volt a helyzet, csak annyival volt rosszabb, hogy ott nagyon sokat kellett kézzel csiszolni.

 

 Az ajtó keretről csak a kész állapotról van fotóm.

 

 

 

 

 

 

 A kilincs rendbetételéhez újabb csiszoló gépet vásároltam, mert a rákent sok-sok festéket nem tudtam volna kézzel levakarni,

 

 

 

 

 
 
 
 

 

 

 

 

 

Ezen a képen szépen látszik, ahogy a kis polírozóval kifényesítettem.

 

 

 

És két fotó a kész állapotról. Talán nem tökéletes, sőt biztos, de azt gondolom hogy megérte a sok munkát, hogy ez a szép ajtó megmaradhatott az eredeti helyén.

 

 

 

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük